Mit adtunk a világnak?

A világon bárhol találkozhatunk magyarokkal. Ha nem is személyesen, de találmányaik, életmûvük révén biztosan. A világ minden részén használnak olyan hétköznapi tárgyakat, amelyekrõl a legtöbben nem is tudják, hogy magyarok találták ki õket, illetve magyarok által váltak ismertté. Megszoktuk, hogy otthon és irodában, autóban és vonaton kényelem vesz körül minket, és nem is gondolunk bele mai jólétünk eredetébe. Pedig megéri visszatekinteni azokra a feltalálókra, akiknek többek között a golyóstollat, a villanykörtét vagy a filmfelvevot köszönhetjük. A közlekedésben Kandó Kálmán nevét kell elsõként említeni, aki a fázisváltós villamosvontatás feltalálójaként és megvalósítójaként ismert. Találmányát elõször Olaszországban hasznosították: itt építették meg a világ elsõ, Kandó Kálmán módszerét alapul vevõ villamosított vasútvonalát. A közlekedés másik forradalmasítója Bánki Donát, aki a gépkocsik máig nélkülözhetetlen alkatrészét, a porlasztót fejlesztette ki. Találmányát az 1900-as párizsi világkiállításon mutatták be. Galamb József nevéhez a tömeggyártás megvalósítása, Jendrassik Györgyhöz a kis teljesítményû és súlyú diesel és gázturbina, valamint az általa tervezett motorokkal meghajtott motorvonatok és sínautók feltalálása fûzõdik.

A levegõ elsõ ura minden bizonnyal Schwarcz Dávid volt - bár a léghajózást nem az õ nevéhez kapcsolja a világ. Pedig Schwarcz találta fel az alumíniumból készült léghajót, amely mégis Zeppelin által vált ismertté. A magyar feltaláló már a sikeres próbarepülést sem érhette meg, és mûvét - miután a terveket megvette Schwarcz özvegyétõl - Zeppelin tette világhírûvé. Kármán Tibor szintén a levegõben kísérletezett: a hangsebesség feletti repülés és a korszerû rakétatechnológia egyik meghatározó kutatója volt. Az alapkutatások területén mások mellett Jedlik Ányos alkotott maradandót: a Siemens-et megelõzve épített dinamó-elektromos motort, és az õnevéhez fûzõdnek a szódavízgyártó gép tervei is. Eötvös József a róla elnevezett ingával lett világhírû, amely például az olajkutatásban jelentett elõrelépést. Neumann János a számítástechnika alapjait rakta le, egyebek között azzal a híres következtetésével, hogy az agy nem a számítógép nyelvét használja. Kemény János György pedig e gondolathoz társította az általa kidolgozott BASIC nyelvet. Szent-Györgyi Albert Nobel-díjat kapott a hexuronsav képletéért és a C-vitaminért, amely azóta a világon ezernyi változatban kapható. Szilárd Leó, az atomreaktor terveinek megalkotója, sosem gondolta volna, hogy találmányát egykor háborús célokra használják majd. 1940-ben küldte el az atomreaktor leírását a Physical Review-höz, és a szabadalmat késõbb egy dollárért vásárolta meg az Egyesült Államok kormánya. Az 1900-as évek elején polgáriasodó Magyarország egyre újabb és újabb használati tárgyakat élvezhetett. Irinyi János a gyufával ajándékozta meg a háztartásokat, biztonságosabbá téve ezzel a nyílt láng használatát.

Puskás Tivadar közelebb hozta egymáshoz az embereket azzal, hogy feltalálta a telefonközpontot, késõbb pedig a mai kábeltévé õsét, a telefonhírmondót, míg a világvevõ rádiót Korda Dezsõnek köszönhették az emberek. Õ találta fel ugyanis a folyamatos állomáskeresést lehetõvé tevõ forgókondenzátort. A villanykörtének nevezett Wolfram-szálas izzó a Tungsram-labor kutatóinak, Just Sándor, Hanaman Ferenc, Bródy Imre munkájának eredménye. A félautomata fényképezõgépeket és filmfelvevõket ugyancsak magyarok - Mihályi József és Riszdorfer Ödön - alkották meg elsõként. Mihályi Super Kodak Six 20-as fényképezõgépét az 1939-es New York-i világkiállításon be is mutatták. A diavetítõ és az éghetetlen film ugyancsak magyarok találmánya. Bláthy Ottó nevéhez fûzõdik a fogyasztásmérõ, a villanyóra kitalálása. Másokkal együtt õ volt egyébként a transzformátor megalkotója is. Mihály Dénes a hangosfilm és a televízió õsének a feltalálója, és az elsõ, gyakorlatban használt színes televíziónak is magyar tudós a szülõatyja: Goldmark Péter Károly nevéhez fûzõdik ezen kívül a mikrobarázdás lemezjátszó is. De magyar találmány a sztereó rádióadás is. A golyóstollat Bíró László József szabadalmaztatta, Gestetner Dávid a sokszorosító papírt, a stencilt vezette be a köztudatba, Gábor Dénes pedig a holográfia feltalálója. A felsorolást még sokáig lehetne folytatni, hiszen a történelem, a tudomány és a mûvészet minden területén kiváló magyarokat találunk. Sorolhattuk volna még a magyar zene nagy alakjainak, Kodálynak, Bartóknak a nevét, vagy jeles költoinket, köztük Petõfi Sándort, József Attilát, és Széchenyi István, Kossuth Lajos is megérdemelt volna néhány szót. A hely azonban véges, így most csak a feltalálók bemutatására szorítkoztunk, gondolván, róluk általában kevesebb szó esik, még akkor is, ha nap mint nap találkozunk életük nagy találmányaival.