A karácsony a kereszténység egyik legnagyobb, legbékésebb, legmeghittebb ünnepe. Néha azonban az élet vagy a politika közbeszól, ezért elõfordul, hogy nagyon is zajos vagy éppen furcsa események történnek éppen ezen a szép ünnepen. Lássunk itt néhány példát arra, amikor az ünnepen nem az ünneplésé a fõszerep. Bár ezek a napok a történelemben bõvelkedtek jeles eseményekben, igyekeztünk a kellemesebbekre koncentrálni.
A világtörténelem mérföldeseket lépett karácsonykor is. 1492. december 24-én, épp aznap, mikor zászlóshajója a Santa María tönkrement, Kolumbusz elérte a Szent-fokot (Punta Santa), melynek jelenlegi neve Cop-Haitien (Haiti-fok). 1799-ben módosították a francia alkotmányt, és 10 évre konzullá választották Bonaparte Napoleont (aki ellen épp egy évvel késõbb sikertelen bombamerényletet hajtottak végre). E napon 1924-ben lett köztársaság Albánia, és 1951-ben független Líbia. 1966. december 24-én landolt a Luna 13 a Holdon. 1989-ben karácsonykor utazhattak elõször szabadon a nyugat-berliniek a keleti oldalra. 1991-ben karácsonykor mondott le Michail Gorbacsov és bomlott fel a világ legnagyobb állama, a Szovjetunió.
Több pápát is karácsonykor szenteltek fel: 640-ben IV János, 795-ben II. Leo, 1003-ban XVIII. János, 1046-ban II. Kelemen, 1294-ben VIII. Bonifác, 1559-ben IV. Pius (ismertebb nevén Giovanni Angelo del Medici) lépett hivatalába.
Rengeteg államfõ választotta beiktatásának napjául ezt az ünnepet: 800-ban e napon koronázták meg Nagy Károly frank uralkodót, 907-ben I. Ottó társcsászárrá koronáztatta fiát, II. Ottót, 1000-ben karácsonykor lett I. István Magyarország elsõ királya. 1046-ban koronázta császárrá III. Henriket az aznap beiktatott II. Kelemen, véget vetve ezzel az évszázados invesztitúra háborúnak. 1066-ban lépett az angol trónra Hódító Vilmos. Hirohito e napon lett japán császára 1926-ban.
Az idõszámításban is történtek karácsonykor változások. 476-tól december 25-e lett az évkezdet. Az év nem januártól, hanem „a mi Urunk, Jézus Krisztus születése napjával” kezdõdött a középkori idõszámítás szerint. 597-ben Anglia áttért a Julianus-naptár használatára. 1925-ben vezették be Törökországban a Gergely-naptárt.
Számos Operát mutattak be ezekben a napokban. 1822-ben mutatták be az elsõ magyar operát, Ruzitska József Béla futása címû mûvét Kolozsvárott; az 1830-as és 31-es karácsonyt is operával köszöntötték a milánóiak: elõbb Donizetti Anna Bolenájával, utóbb Bellini Normájával. 1871-ben volt Verdi Aidájának premierje.
A technika is megünnepelte a maga módján a karácsonyt. 1856-ban a pesti utcákon bevezették a gázvilágítást. 1942 karácsonyán indult meg a villamosközlekedés a Horthy Miklós körtér (ma Móricz Zsigmond körtér) és a Déli pályaudvar között.
Az ünnephez kapcsolódnak az alábbi események. 352-ben tartották az elsõ dokumentált karácsonyi misét. 1818-ban csendült fel elõször Ausztriában, Oberndorfban, Franz Joseph Gruber és Joseph Mohr azóta világhírûvé vált szerzeménye, a Stille Nacht (Silent Night). 1969-után 1998-ban ünnepelték elõször újra a karácsonyt Kubában, miután Fidel Castro kijelentette, hogy újra ünnep Jézus születése.
A fenti példákból is látható, hogy karácsonykor sem áll meg az élet. Emberek születnek és halnak meg. Országok alakulnak és szûnnek meg létezni, királyok jönnek és mennek…
Szerkesztõségünk mindezek ellenére, vagy talán épp ezért kellemes, békés, meghitt karácsonyt kíván minden kedves olvasójának!
