50 évvel ezelõtt, 1956. október 23-án forradalom és szabadságharc vette kezdetét Magyarországon a Rákosi-diktatúra és a szovjet megszállás ellen. A budapesti diákok békés tüntetésével kezdõdött, és a fegyveres felkelõk ellenállásának felmorzsolásával fejezõdött be november 10-11-én. A forradalomban kb. 25000 magyar és 7000 szovjet vesztette életét, a sebesültek száma is sok ezerre tehetõ. A forradalom következményeként kb. negyedmillió magyar hagyta el az országot, nyugati országokba menekülve.
A forradalom leverése nyomán megtorlásként Nagy Imrét, a miniszterelnököt és közvetlen munkatársait kivégezték. A forradalomban részt vevõkre is hosszabb-rövidebb börtönbüntetést várt.
Világszerte megemlékeznek
A forradalom külföldi bemutatásában Albániától Vietnamig valamennyi nagykövetség, konzulátus és kulturális központ részt vesz. Amerika sok városában megemlékeznek '56-ról.
Egyebek között szerveznek Kurtág-koncertet, Eötvös Péter mûveire koreografált balettet, 10 új film bemutatója várható, kimelekedõ magyar és külföldi mûvészek tisztelegnek fellépésükkel. A forradalom tiszteletére koncertet adnak a chicagói és a clevelandi szimfonikusok. New Yorkban emlékmisét rendeznek az áldozatok emlékére, a fõkonzulátus elõtti utcaszakaszt pedig Nagy Imrérõl szeretnék elnevezni. Ausztráliában vízilabda-mérkõzést rendeznek az 1956-os melbourne-i olimpia magyar-szovjet döntõjének emlékére. Moszkvában kiállítások lesznek és tudományos tanácskozást tartanak. Párizsban a diadalív alatt koszorúznak, a brüsszeli NATO-központ a forradalmat szimbolizáló mûalkotást kap. Snagov/Romaniában Nagy Imre-emlékmû létesül, Lengyelországban több emléktáblát avatnak,
