2004 - december

Sítúrák Erdélyben

A téli sportok szerelmesei körében egyre kedveltebb úti célnak számítanak az erdélyi hegyek. Románia elsősorban a sítúrázás és a sífutás kedvelőinek tartogat páratlan élményeket. A legismertebb román síparadicsomokban jól kiépített lesiklópályák, valamint komplex kikapcsolódási lehetőségek is várják a síelőket.  

Erdély természeti szépségei különleges arcukat mutatják télen: hófödte táj, hegyek között megbúvó apró falvak, égbe szökő és napsütésben csillogó hegycsúcsok hívogatják az erre járót. Kellemes téli túrák tehetők gyalogszerrel, de megfelelő felszereléssel, és nem kell feltétlenül edzett profinak lenni ahhoz, hogy a Kárpátokban mindez élvezhető legyen. Ugyanez vonatkozik a síelésre is: a kezdő sífutók vagy sítúrázók ugyanolyan szabadnak érezhetik itt magukat, mint a magabiztos, sok csúcsot megjárt alpesi sízők.

Lesiklás

Romániában nagyszerű adottságú, de a nyugat-európai átlagnál kevésbé kiépített sípályák találhatók. Ez alól kivétel a legismertebb román síparadicsom, Brasov-Poliana (Brassó-Pojána, ahol nemcsak kitűnően kiépített és karbantartott pályák, hanem minden igényt kielégítő szórakozási és kikapcsolódási lehetőségek várják a síelőket. A mintegy 15 kilométernyi kék, piros és fekete színnel jelzett lesiklópálya a legigényesebbeknek sem okoz csalódást. Kevésbé kiépített, de ugyancsak jó adottságokkal rendelkezik Predeal és Sinaia síterepe: utóbbi ugyancsak kék, piros és fekete nehézségi fokozatú, összesen 10 kilométer hosszúságú pályát kínál. A Haghita Mádáraş (Madarasi-Hargita) 4,5 kilométeres síterepén ugyancsak megtalálható a kék, a piros és a fekete pálya. A lesiklás szerelmesei ezeken kívül például a Bilea-tónál, Baia Borşa ( Borsabányán), Harghita Bai (Hargitafürdőn), Baisoara (Kisbányán), valamint Comandau (Komandón) hódolhatnak szenvedélyüknek. A Kárpátok hegyláncának harmadik hegytömbjén, a Paring-hegységben is lehet síelni. A vidék a téli túrák kiváló helyszíne is lehet: a hegy fő varázsa egyrészt az a tény, hogy kevéssé látogatott, ezért órákig bolyonghatunk benne úgy, hogy emberekkel találkoznánk. A sziklás hegyoldalról csodálatos panoráma tárul a kiránduló elé: a tájat a számtalan kisebb-nagyobb tó – köztük a legszebbnek tartott Kilcseszku és a türkiz színű Zöld-tó – teszi mesebelivé.

Sífutás, sítúra

Gyakorlatilag minden korlátozás nélkül maguk választhatják meg sípályájukat a sífutók és a sítúrázók. Különleges élmény vár rájuk, hiszen nemcsak a sport adta örömökben részesülhetnek, hanem érintetlen friss hóban, háborítatlanul fedezhetik fel a térség rejtett szépségeit.

De mit is takar valójában a sítúrázás? Egyszerű: arról van szó, hogy az utat sítalpon teszi meg az ember hegyre fel és le egyaránt. Ehhez a sífutóléc is jó, de ma már vannak speciálisan kialakított sítúra-lécek, amelyeken a kötés úgy állítható, hogy felfelé menet a sarok szabadon mozog, lesikláskor viszont rögzítve van. Felfelé haladva a sítalpra helyezett szőrmedarab akadályozza meg a visszacsúszást. A tempót és a távot mindenki saját képességei szerint választhatja meg. Ám az egyik legfontosabb alapszabályt sosem szabad figyelmen kívül hagyni: sítúrázás során viseltessünk kellő alázattal a hegy iránt! Kijelölt pályán, megfelelő felszereléssel, réteges öltözködéssel biztonságosan túrázzunk!

A sífutáshoz ugyancsak ideális terepnek számít Erdély: friss magaslati levegő, érintetlen erdőségek, kijelölt vagy szabadon választott utak, szakértő és lelkiismeretes hegyimentő-szolgálat biztosítja a jó köz- és biztonságérzetet. A sífutók egy pillanat alatt elillanhatnak a zsúfolt lesiklópályák mellől, és csendes erdei ösvényeken haladva gyönyörködhetnek a természet szépségeiben.

A sífutásról régóta tudható, hogy rendkívül jó hatással van a ritmus-, a sebesség- és az egyensúlyérzékre, valamint fejleszti az izületi mozgékonyságot. Továbbá a sífutás egyike a leginkább zsírégető mozgásoknak, valamint kiváló módszer a szív- és érrendszer karbantartására, az általános edzettség javítására, a has, a hát, a karok és a lábak erősítésére. A sérülés veszélye elhanyagolható. Technikája könnyen elsajátítható, és a lesiklásnál jóval rövidebb idő alatt szerezhető benne rutin. Ráadásul oktató sem feltétlenül kell hozzá, és a sítudás sem alapvető feltétel. Sőt, aki nem szokott hozzá a lesiklás technikájához, talán könnyebben is boldogul a teljesen eltérő mozgást és felszerelést kívánó sífutással. És végül még egy nagyon fontos szempont: a sífutás korhatár nélkül űzhető sport!