A golfnak, csakúgy, mint számos, világszerte
népszerű
sportnak Anglia a hazája. A lágy lankák, zöld
rétek szinte kínálták magukat ennek
az egészséges, társasági eseménynek
is beillő sportnak a „feltalálására”.
Magyarország, Csehország és Szlovákia
természeti viszonyai ugyancsak alkalmasak golfpályák
kialakítására, így semmi akadálya
annak, hogy az úri sport töretlenül fejlődjön.
Golftörténelem
Közép-Európa országaiban nem új
keletű sport a golf, bár az igaz, hogy csak az 1980-as évek
végén, az 1990-es évek elején vált
igazán népszerűvé. Hagyományai
azonban a 20. század elejéig nyúlnak vissza, és
a magyaroknak egykor Európa-hírű versenyzőik
is voltak…
Magyarországon a golf ősbemutatóját
1902-ben gróf Andrássy Géza tartotta a Lóverseny-pályán.
Az első pálya a szlovákiai Tátralomnicon épült és
az első verseny is itt zajlott 1909-ben. A pálya építője
Lauber Dezső volt, a Magyar Olimpia Bizottság titkára és
későbbi sokszoros magyar golfbajnok. Az első magyar
golfklub 1911-ben alakult meg Budapesten. Tagjai a rendkívül
szép fekvésű
és nagyon nehéznek számító Széchenyi-hegyi
pályán játszottak az 1920-as
évektől kezdve. A nemzetközi golfsport akkori
kiválósága, az azóta legendává vált
Bobby Jones is megfordult ezen a pályán. A magyarok
sztárjátékosa, Lauber Dezső a Münchenben
rendezett, annakidején Európa egyik legrangosabbjának
számító kupát háromszor is megnyerte,
Gyurkovics Bélával és Kovács Jenővel
pedig a kontinens egyik legjobb férfi csapatát alkották.
Szlávy Béláné
tizenkilencszeres magyar, valamint osztrák, cseh és
német bajnok volt 1920. és 1944. között,
1926-ban Európa legjobbjának kiáltották
ki, a világon pedig az ötödik legjobb női
játékosként jegyezték.
A 20. század második fele nem kedvezett a golf közép-európai
fejlődésének. A negyven évig nemkívánatosnak
tartott sport az 1980-as
évek végén indult újra fejlődésnek.
Magyarországon a kisoroszi pálya nyílt meg
elsőként, megalakult a Kék Duna Golf Club, majd
a Magyar Golf Szövetség, amely tagja lett az Európai
Golf Szövetségnek. Ekkor már semmi nem szabhatott
gátat a sportág fejlődésének:
egymás után épültek a pályák és
nyíltak a klubok.
Golf határok nélkül
A kisoroszi után sorra épültek a büki,
alcsútdobozi, tatai, pécsi és hencsei pályák.
Található még Dunakilitiben is egy 9 lyukú pálya,
valamint Budapest környékén számos gyakorló pálya, úgynevezett
Driving Range. (Köztük a Budai Golf Center, a 19. Lyuk,
Pólus Palace Golf Club és a Golftanya.) A pályák és
a klubok közül a legismertebb a büki Birdland Golf & Country
Club, amely a Danubius Thermal & Sport Hotel Bük közvetlen
szomszédságában található. Magyarország
elso nemzetközi minosítésu golfpályája,
tagja a Magyar és az Európai Golf Szövetségnek,
valamint a PGA (Professional Golf Association) által ajánlott
legjobb
üdülohelyeket tömöríto Relais du Golf
Hotels & Resorts láncnak. Szentlorincen a St. Lorence
Golf & Country Club, Hencsén a Hencse National Golf
& Country Club, Máriavölgyben a Pannonia Golf & Country
Club, Tatán pedig, az egykori vadaspark helyén az
Old Lake Golf & Country Club, Alcsútdobozon a Pannonia
Golf & Country Club várja a vendégeket. Szlovákiában
a Golf & Country Club Bratislava kínálja nemzetközi
szintu szolgáltatásait.
A csehországi Marienské Lazné-ben 18-lyukú golfpálya
található, valamint itt muködik az ország
legrégebbi golfklubja. A vendégeknek golfterem és
golf szimulátor is a rendelkezésére áll.
A másutt már jól bevált gyakorlat,
miszerint a fontos
üzleti döntések nem az íróasztalnál,
hanem az üzleti élet „zöld tárgyalóján”
azaz a golfpályákon születnek, mára már
Magyarországon, Csehországban
és Szlovákiában is egyre elfogadottabb. Ezt
felismerve, az itteni golfklubok is számtalan szolgáltatással,
lehetőséggel kedveskednek vendégeiknek. A magyar,
a cseh és a szlovák pályák és
klubok is mindenben megfelelnek a nemzetközi elvárásoknak.
A golf szerelmesei kor- és évszakhatár nélkül
hódolhatnak ennek a szép sportnak. Különösen
a téli idényben hasznos, hogy aki már szert
tett bizonyos gyakorlatra, a budapesti 19th Hole Golf Centrumban
golfszimulátor segítségével gyakorolhat.
A gép valósághű képet ad az általa
ismert nyolc világpályáról. Ugyanazokkal
az ütőkkel, ugyanakkora erővel és dinamikával
folyik a golfozás, mint a szabadban.
Az idősebb korosztály számára sem zárulnak
be a kapuk, sőt! A seniorok aránya a golfozók
közt relatíve magas. Már több, mint öt éve
működik a Magyar Senior Golfozók Szövetsége,
mely a hasonló nemzetközi szervezetnek is tagja. A
más sportágból már „kiöregedettek”
közül sokan még a háború előtt
kezdtek el játszani és még ma – 70-80
éves kor felett – is szívesen űzik ezt
a nagy kitartást és bonyolult technikát igénylő sportot.
