A Formula 1 a világ egyik legnépszerubb sportja - árbevétel és nézettség alapján egyaránt. Futamait milliók nézik a világ szinte minden országában. Ráadásul a legtöbb bevételt hozó sportesemény címével is büszkélkedhet. 2007-ben a 18 nagydíj átlagosan 217 millió USD árbevételt termelt! A Magyar Nagydíj lezajlott ugyan, ám jó néhány futam még hátravan 2008. végéig, érdemes áttekinteni ennek a különleges sportnak a történetét, fejlodését, legemlékezetesebb eseményeit.
A Formula-1-es versenyeket éloben vagy felvételrol a Föld majdnem minden országában sugározzák televízión. A közvetítések a világ legnagyobb nézettségu musorai közé tartoznak. A 2006-os Brazil Nagydíj élo adását 83 millió TV-nézo kísérte figyelemmel, további 71 millióan pedig ha rövid idore is, de bekapcsolódtak a közvetítésbe. Nem csoda hát, ha a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) a leheto legnagyobb biztonsági készültséget szem elott tartva, a szabályok folyamatos módosításával minél izgalmasabb versenyek megrendezésére törekszik.
Az elso állandó, de ma már nem üzemelo pálya 1907-ben épült Angliában, Brooklandsben, London délnyugati részén. A legrégibb, ma is muködo épített versenypályát, az Indianapolis Motor Speedwayt 1909-ben adták át az Egyesült Államokban. A leghíresebb városi pálya a monacói, ahol 1955 óta minden évben rendeznek Formula-1-es nagydíjat.
A legtöbb versenypályán az óramutató járásával megegyezoen haladnak a versenyzok (az ezeken lévo kanyarok nagy része jobbkanyar). A kevés óramutató járásával ellenkezo irányú pálya egyike például az interlagosi pálya (Brazília), vagy az Isztambul Park (Törökország). A sportág történetében legtöbbször az Olasz-és a Brit Nagydíjat rendezték meg, amik eddig minden évadban szerepeltek. Szintén nagy hagyományokkal rendelkezik a Monacói, a Belga, a Francia-és a Német Nagydíj.
A Formula-1 elodje, gyökere az európai Grand Prix Motor Racing volt. Az elso nagydíjat 1894-ben rendezték, Franciaországban. Nyertese a Renault versenyzoje, a magyar Szisz Ferenc lett. A Formula-1 szabályait a 1946-ban egyeztették. 1950 óta évente rendeznek Formula-1-es világbajnokságot, amit több verseny - más néven Grand Prix, magyarul Nagydíj - alkot. 1958 óta az egyéni világbajnokok mellett évente konstruktori világbajnokot is avatnak. Az a csapat nyeri el ezt a címet, amelynek versenyzoi együttvéve a legtöbb pontot szerezték.
Az elso években a háború elott épített autókat használták. Az autók keskeny, mintázott gumiabroncsokkal voltak felszerelve. Az 1950-es években a Formula-1-es naptár néhány európai nagydíjból és az amerikai 500 mérföldes versenybol állt. Az argentin Juan Manuel Fangio uralta a Formula-1 elso évtizedét, és öt világbajnoki címével hosszú ideig a sportág legsikeresebb versenyzoje volt.
Az 1960-as évek elején jelentek meg az elso reklámok a Formula-1-ben. Ebben az idoben terjedtek el a karcsú, ?szivar" alakú karosszériák. Az ekkori versenyautók teljesítménye 220 lóero körül mozgott.
Az 1970-es években kezdték átépíteni azokat a hosszú, történelmi pályákat, mint a Nürburgring (Nordschleife), vagy a Spa-Franchochamps, melyek nem voltak biztonságosak. Niki Lauda 1977-es súlyos balesete miatt helyezték át késobb a Német Nagydíjat a Hockenheimringre. Az 1970-es évek végén, az 1980-as évek elején sok technikai újítás került a Formula-1-be. 1977-tol vezették be a turbómotorokat. 1983-tól domináltak végérvényesen, melyek 1000 lóero körüli teljesítményükkel kiszorították a szívómotoros autókat az élmezonybol. A csúcsteljesítményüket késobb korlátozták az autók nagy fogyasztása miatt. 1989-tol tiltották be a turbófeltöltok használatát.
Az 1990-es évek elején megengedték az elektronikus segédeszközök - kipörgésgátló, ABS, az aktív felfüggesztés - használatát. Ezeket a segédeszközöket az 1994-re betiltották.
1994-ben, a San Marinó-i Nagydíjon történt két halálos baleset (Roland Ratzenberger, Ayrton Senna)után került elotérbe a biztonság növelése. 2003-ban a pontrendszert változtatták meg, késobb több muszaki szabályt. 2006 óta a csapatok nem fejleszthetik a motorokat.
Jelentos újdonságok várhatók:
2008-ban, Szingapúrban rendezik a sportág történetének elso éjszakai futamát.
A 2009-es évadra radikális szabálymódosításokat tervez a FIA. Mintegy felére akarják csökkenteni az autók légterelo elemei által termelt leszorító erot. A kieso tapadás kompenzálására újra lehet majd használni slick (teljesen sima felületu) gumikat.
2011-re, a tervek szerint már bioüzemanyaggal mehetnek az autók, és fékezésük közben elektromos áramot termelnek majd, aminek az energiáját a hajtáshoz lehet felhasználni.
Csak találgatni tudunk, hogy merre halad a világ legbiztonságosabbnak tartott technikai sportja, de az biztos, hogy még jó pár évig milliók fognak szurkolni kedvenceiknek futamról futamra.
Versenyzok, rekordok
A legtöbb Formula-1-es versenyzo a gokartozással kezdi versenyzoi pályafutását. Ezután általában versenyzoiskolába iratkoznak, vagy valamilyen európai Formula szériában indulnak Mára minden Formula-1-es csapat felismerte a versenyzo-képzés jelentoségét, és többen utánpótlás-nevelo programot muködtetnek. A legtöbb versenyzo manapság harmincas évei közepén-végén fejezi be a pályafutását. Még az ötvenes években nem voltak ritkák a negyven, ötven éves versenyzok sem. A legnépszerubb versenysorozat az F1 után a Német Túraautó-bajnokság. Az amerikai sorozatok, mint a NASCAR vagy az Indy Car is vonzóak az egykori Formula-1-es versenyzok számára.
A Formula-1 történetének legsikeresebb versenyzoje a német Michael Schumacher. 250 nagydíjából 91-et megnyert, és o az egyetlen hétszeres világbajnok. O indult a legtöbbször pole pozícióból, o szerezte a legtöbb pontot, és az o nevéhez fuzodik az egy szezonon belül elért legtöbb gyozelem is. A Formula-1-es autóval valaha elért legnagyobb sebesség rekordját a Honda tartja, 415 km/h-val, amit a Mojave-sivatagban, 2006-ban értek el, minimális leszorító ero mellett.
