Angol sportok – amit a sport világa Angliának köszönhet
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Nagy-Britannia a sportok bölcsõje: a világ legnépszerûbb sportjai közül több is a szigetországból származik, illetve szabályrendszere ott alakult ki. A brit gyarmatbirodalom kiépülésével ezek a játékok hamar elterjedtek és népszerûek lettek világszerte. Az alábbiakban – szigorúan a teljesség igénye nélkül – bemutatunk ezek közül néhányat, már ha szükség van egyáltalán bemutatásra.
A labdarúgás
A világ minden bizonnyal legnépszerûbb csapatsportja a labdarúgás. Az egyszerû szabályok és a minimális sportszerigény kétségtelenül hozzájárult az elterjedéséhez. A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) felmérése szerint 200 országban több mint 240 millióan hódolnak rendszeresen ennek a sportnak. (Nem számítva a több százmillió szurkolót.) A labdarúgás legõsibb formájában 2000 éves kínai forrásokban szerepel, majd Japánban is hamar elterjedt. Európában a középkorban Angliában és Franciaországban jelent meg a játék, pogány szokásokhoz kapcsolódó õse. A 14. századi Firenzében játszották a calciot, az elsõ, körülhatárolt pályán, játékvezetõ által irányított csapatjátékot. A mai értelemben vett labdarúgás az 1820-as években a diákok körében virágzott fel. 1857-ben alapították meg az elsõ amatõr futballegyesületet, az FC Sheffieldet. 1863-ban létrehozták a Football Associationt, és kidolgozták a játék szabályrendszerét. A labdarúgás - az USA és Japán kivételével – a világon mindenhol háttérbe szorította az egyéb labdajátékokat, az Olimpián kívül a négyévenként megrendezett labdarúgó világbajnokság a legnézettebb sportesemény a világon.
A rögbi
A rögbi õsének a spártai episzkürosz, illetve a rómaiak által ûzött harpastum nevû játék tekinthetõ. Évszázadokkal késõbb, 1823-ban az angliai Rugby városában egy futball mérkõzés alatt William Webb Ellis felkapta a labdát és berohant a kapuba, ott letette, majd felkiáltott: Gól!!!. A kialakulatlan szabályok ellenére a labda kézzel érintése már akkor is tilos volt, és mivel a többieknek tetszett az új játék ettõl kezdve ez lett a „Rugby football”. 1846 óta létezik szabálykönyve, hamar különvált a futballtól. Az 1871-es Anglia–Skócia válogatott mérkõzés volt az elsõ nemzetközi megmérettetés. 1924-ig a rögbi olimpiai versenyszám volt. A legpatinásabb sorozat a jelenlegi Hat Nemzet (egy évenként megrendezett bajnokság Anglia, Franciaország, Írország, Olaszország, Skócia és Wales csapatai közt. A gyõztest nem hivatalosan Európa bajnokának tekintik). Világbajnokságokat 1987 óta rendeznek. A déli félteke legrangosabb tornája a Tri Nations (Ausztrália, Új Zéland és Dél-Afrika részvételével), amelyet csak 1996 óta rendeznek meg.
A krikett
A krikett játék neve a pásztorok kampós botjától származhat, amit az 1200-as években „cricce”-nek (ejtsd krikii) neveztek. A kezdeti botok a 18. századra alakultak át súlyos, kiegyenesített hokiütõvé, mellyel az alulról dobott labdát nagy lendülettel lehet megütni. A labda eleinte kõ volt, napjainkban bõrrel bevont parafagolyót használnak. 1646-ban játszották az elsõ feljegyzett mérkõzést a Kent megyei Coxheath-ben. 1744-ben adták ki az elsõ hivatalos szabálygyûjteményt, mely azóta sokat változott. (Ekkoriban alakult ki a krikettbõl az USA legnépszerûbb sportja, a baseball.) 1787-ben jött létre a Marylebone Cricket Club (MCC), jelenleg is õ a krikettszabályzat kiadója. Ma már létezik nõi, fedett pályás és vakok számára kidolgozott szabályzat is. Négyévente rendeznek világbajnokságot. A krikett, népszerûsége ellenére, a Brit Nemzetközösség országain kívül nem tudta meghódítani a világot.
A tenisz
A tenisz egy francia ütõs labdajáték, a jeu de paume továbbfejlesztett változata. Az Angliában raboskodó francia Charles d’Orleans honosította meg a szigetországban. Az adogatáskor a fogadónak kiáltott francia tenez! (fogja!) szóból alakult ki a tenisz szó. A különleges pontozás (15, 30, 40) szintén a jeu de paume-tól származik. A középkorban a 60 volt a legelterjedtebb szimbolikus értelmû szám és egy aranydénár 15 sou-t ért. A francia játékban is a 15 szorzataival számoltak. Azt nem lehet tudni, hogyan lett a pontszámolásban 40 a 45-bõl.
A tenisz mai formájában négy évszázaddal késõbb honosodott meg. Az elsõ tornát 1876-ban rendezték, míg az elsõ wimbledoni tenisztornára: 1877-ben került sor. Ez tehát a legrégebbi, legnagyobb múltú ma is létezõ tenisztorna. A Davis-kupát Dwight Davis alapította 1900-ban. 1968-ban megkezdõdött az „open era”, a profi kor, amikortól a hivatásos teniszezõk is indulhatnak a különbözõ tornákon. A négy Grand Slam (Az Australian Open, a Roland Garros, a Wimbledon és a US Open) is nyílt bajnokság lett, és ma is ez a négy a legértékesebb a tenisztornák között. A profi tenisz legfõbb célja a Grand Slam elérése: egy naptári éven belül megnyerni mind a négy Grand Slam-tornát.
A golf
A golf legnagyobb érdeme, hogy korhatárra és fittségre való tekintet nélkül bárki játszhatja. Kapcsolatépítõ és státusszimbólum szerepe egyre nõ. Ez a labdajáték nagy hagyományokkal rendelkezik, a játékosok számát világszerte 50 millióra becsülik.
Az elsõ golffal kapcsolatos írásos emlékek 1457-bõl származnak, amikor II. Jakab király és a skót parlament betiltották a futballt és a golfot. A sport Franciaországba Stuart Mária révén jutott el, aki az elsõ ismert nõi golfozóként játszotta a játékot. Az elsõ nemzetközi meccsre 1682-ben került sor, ahol a skótok legyõztek egy angol párost. Ezen esemény kapcsán vált ismertté az elsõ ütõhordó (caddie), egy bizonyos Andrew Dickson, aki York hercegének ütõit hordozta. 1735-ben megalakult az elsõ golfklub, a Royal Burgess Golf Society, majd lejegyezték és kiadták a golf szabályait. 1900-ban és 1904-ben a golf szerepelt az olimpiai játékokon. 1971-ben Alan Shepard elvégezte az elsõ golfütést a Holdon!
A darts
A dartsot általában pubokban játsszák a világ minden részén. A legenda szerint egy angol íjász bevonult a közeli pub kellemes melegébe és kényelmébe, lerövidített nyílvesszõit a falra akasztott farönkszeletbe dobta. Egy másik íjász is próbálkozott, ezzel megszületett a játék. Az elsõ írásos feljegyzések között szerepel, hogy az izincourt-i csata idején 1415-ben az angol íjászok, valamint 1620-ban az elsõ angol kivándorlók az Újvilág felé hajózva a Mayflower fedélzetén a darts valamely formáját játszották. A kezdeti idõszakban a sport a brit fennhatóságú területeken terjedt el. A ma érvényes szabályokat Nagy-Britanniában dolgozták ki a 19. század végén, akkor alakultak az elsõ szervezetek és klubok is. Az elsõ brit nemzeti szövetség 1924-ben jött létre. A sport népszerûsödésének hatalmas lökést adott a játék gépesített változata, az úgynevezett soft darts játék. A darts egyre nagyobb ismeretségének köszönhetõ, hogy a 2001-ben az angol parlament hivatalosan is sporttá nyilvánította, és kérvényezte az olimpiai szakági felvételét.
