Bár Magyarország a világon egyedülállóan páratlan fekvésű fővárossal büszkélkedhet, az országba érkező turistának fontos tudatosítania magában, hogy Magyarország nem egyenlő Budapesttel. Már egy innen induló, egynapos kirándulás során is életre szóló élményekkel gazdagodhatunk. A Duna vonala mentén kisebb-nagyobb városok sokasága és a természet szépsége hívogatja az utazót. A látnivalók bősége miatt - szigorúan a teljesség igénye nélkül - kiragadunk néhányat, amit kár lenne kihagyni.
Természeti kincsek
Itt van mindjárt a Dunakanyar. Ezen a vidéken a víz folyása a Pilis és a Visegrádi-hegység közötti hegyszoroson áttörve derékszögben irányt vált dél felé. A látvány annyira magával ragadó, hogy a tájegység az esztergomi középkori várral és a visegrádi középkori királyi központtal együtt szerepel a világörökségi várományosi listán. Szépen gondozott parkerdők, vadrezervátumok, természeti ritkaságok, folyóparti üdülőhelyek, szigetek, vízi-, és télisport lehetőségei együttesen alkotják természeti értékeit.
Kihagyhatatlan élmény a Vácrátóti Arborétum, mely az ország legnagyobb botanikus kertje, s egyben a leggazdagabb hazai élőnövény gyűjtemény, amely 29 hektárnyi területén közel 13000 növényfajt és fajtát mutat be. A látogatók 3100 fa- és cserje árnyékában Kelet-Ázsia lombos erdeiben, vagy Észak-Amerika fenyveseiben érezhetik magukat.
A Budakeszi Vadaspark a főváros északnyugati szélén közel 26 ha területen mutatja be a Magyarországon és Európában őshonos vadfajok erdei környezetét. A vadbemutató mellett hangulatos kiránduló -és pihenőpark rendszeres programkínálattal.
Budapest déli csücskénél kezdődik és csaknem ötven kilométeren át húzódik dél felé a Duna egyik legnagyobb szigete, a Csepel-sziget. Itt volt a honfoglaló magyarság első székhelye, az Árpád nemzetség szálláshelye. Nevét Árpád vezér lovászáról, Csepelről kapta. A sziget földje egykor királyi vadaskert volt. A szigetet vadregényes ártéri erdők, a Ráckevei holtágat nagy kiterjedésű nádasok határolják, messze földről idecsalogatva a sikerre éhes horgászokat.
Strandok, fürdők
Akinek vízből a Duna nem elég, és testközelből szeretné élvezni az éltető elem áldásait, azoknak ajánlhatjuk a számtalan fürdő és strand némelyikét.
Elsőként például az esztergomi Aquasziget – Termál-, gyógy- és élményfürdőt. Esztergom hévforrásai, valamennyi hévízzel kevert karsztvíz, a város közelében törnek felszínre, hőmérsékletük 29°C körül mozog.
Gazdag élményeket kínál a nemrégiben felújított Leányfalui Strand- és Termálfürdő, melyben melegvizes élménymedence, gyógymedence, tanmedence és strandmedence fogadja a pancsolni vágyókat. A víz szerelmeseinek a Csepel-sziget fővárosában, Ráckevén sem kell nélkülözniük az élményeket, hiszen a „Keve gyöngye” termál- és természetes ásványvízet 2007-ben gyógyvízzé nyilvánították, ezt hasznosítja az újonnan épített Aqualand fürdőkomplexum is. Az élménymedence-rendszer a gyermekeknek, a kényeztetés kedvelőinek, a kikapcsolódni, ellazulni vágyóknak egyaránt élményeket kínál.
Gyógyfürdő és Szabadidőközponttal várja látogatóit még pl. Cegléd és élményparkkal szórakoztat a Dunaharaszti közeli Rukkel-tó is.
Várak, kastélyok
Aki magasabbra hágna, fenségesebbet látna, látogasson el valamelyik történelmi várba, vagy kastélyba, hisz ezekből is bőven talál ezen a vidéken.
A Duna jobb partján tör az égbolt felé egy jó ötven méter magas, szakadékos oldalfalakkal határolt magaslat, amelyet a Magyarország középkori históriájában kiemelkedő fontosságot játszó Esztergom vára koronáz meg. A X. században épített vár sokáig királyi székhely volt. A vár déli részén működik a Várszínház, a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma, valamint a panoptikum.
Visegrádon a Duna fölé magasodó dombon a IV. század első felében épült fel a Pone Navata nevű római erőd. A rómaiak kivonulása után az épület lakatlanná vált. A magyar államalapítás idején a falakat kijavították, és a megyésispán költözött ide. Ekkor kapta a vár a Visegrád nevet. A tatárjárás idején pusztult el, romjai ma is láthatók. A Várhegy tetején a tatárjárás után építtették fel az új várat (a mai Fellegvárat). Feltehetően már az Anjouk idején a visegrádi fellegvárban őrizték a magyar koronázási ékszereket. A török időkben annyira megrongálódott, hogy katonai célokra nem volt többé alkalmas. Azóta rom. A fellegvárat a Dunával összekötő völgyzárófalak, valamint a falakon áthaladó egykori országutat védő kapuk és a nagy lakótorony (amit a 11. századi magyar királyról tévesen Salamon-toronynak neveznek) a 13. század közepén épült fel. A török időkben szintén nagyon megrongálódott lakótorony helyreállítási munkálatait a 19. század közepén kezdték, de mai formáját a 20. század közepén végzett modernista helyreállítás során kapta. Ma a lakótoronyban a Mátyás Király Múzeum kiállításai láthatóak.
A Gödöllői Királyi kastély, a magyarországi kastélyépítészet egyik legjelentősebb, méreteiben is impozáns műemlék-együttesének építtetője Grassalkovich Antal gróf. Erzsébet királyné (Sissy) szívesen tartózkodott Gödöllőn, ahol magyar környezete nagy szeretettel vette körül, s tragikus halála után a kastély Felsőkertjéhez kapcsoltan emlékparkot létesített. A csodálatos állapotú kastély eredeti állapotát és életét hűen idézik az állandó kiállítás keretében megtekinthető szobák és termek berendezései, díszei. A kastélyt szép park övezi.
Ráckeve legimpozánsabb épülete a helyreállított Savoyai kastély. A pompás kastélyt Savoyai Eugén (Jenő) herceg építtette. A munkálatokat 1702-ben kezdték Johann Lucas Hildebrandt tervei alapján. A csaknem két évtized után elkészült kastély a világi barokk építészet első magyarországi emléke. Az 1970-es években megkezdett helyreállítás korabeli tervrajzok híján analógiákra és a megmaradt elemekre támaszkodott. Az alkotóháznak tervezett reprezentatív belsőben ma konferenciák, koncertek, rendezvények váltják egymást. A kastély bejelentkezéssel látogatható.
Tájházak, Múzeumok, Skanzen
A magasabb kultúra kedvelői múzeumról múzeumra haladva is tervezhetik útjukat, garantáltan változatos szórakozásban lesz részük, kültéren és beltéren egyaránt. Számos településnek van falumúzeuma vagy tájháza Nagybörzsönytől Zsámbokig.
A vidék legjelentősebb gyűjteménye minden kétséget kizáróan a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum. Magyarország jellegzetes tájainak népi építészetét, a falusi és mezővárosi társadalom különböző rétegeinek és csoportjainak lakáskultúráját, életmódját mutatja be hagyományos településtípusok keretében a 18. század végétől a 20. század közepéig. A 60 hektárnyi múzeumi területén, 5 km sétaúton 247 különböző épület - lakóház, pajta, templom, műhely, vendéglátóegység, stb. - található tematikusan 7 tájegységbe építve. Idén áprilistól már Skanzenvasút robog a múzeum tájegységein.
A különlegességek kedvelőinek ajánljuk Galgamácsán Vankóné Dudás Juli naiv festő házát, Cegléden a Sporttörténeti és a Dobmúzeumot, míg Diósdon a Rádió és a televízió történetét ismertető múzeumot.
Igazi csemegének számít a Csepel-sziget déli részén található Szigetbecse felkeresése - a település legnagyobb büszkesége André Kertész, a világhírű fotográfus. Itt töltötte gyermekkora nagy részét, és itt kezdett fotózni is. 1985-ben bekövetkezett halála után, végakaratának köszönhetően számos munkája és személyes tárgya került ide, ahol Emlékszobát rendeztek be a tiszteletére.
