A második világháború által megkímélt, szép állapotban megmaradt és rendkívül dinamikusan fejlõdõ Prága a turisták kedvence és elsõ számú célpontja Közép-Európában. Gyakran hívják „száztornyú városnak”, „arany városnak”, vagy egyszerûen a városok királynõjének. .
Történelmébõl fakadóan Prága építészeti, kulturális, vallási emlékek, látnivalók sokaságát vonultatja fel. Egész Prágán erõsen érzékelhetõk a monarchikus jegyek, melyek az egykori Osztrák-Magyar Monarchia minden nagyvárosára jellemzõek. A várost alkotó negyedeknek mégis külön-külön hangulata, történelme van. Prága tiszta, élhetõ város a nagyvárosok jellegzetes nyüzsgésével, de emberi léptékû, így néhány nap alatt bebarangolható.
Az Óváros (Staré Mìsto)
A cseh fõváros egyik leghangulatosabb, látnivalókban leggazdagabb része korábban több településbõl állt, melyek fokozatosan összenõttek. A csehek védõszentje, Vencel idején már túllépték a városfalat, és fokozatosan önálló várossá fejlõdtek. Az Óváros a középkorban Európa egyik legfontosabb városa volt. 1992 óta Prága történelmi belvárosa a Világörökség része. Központja a gótikus, reneszánsz és barokk épületekkel övezett Óvárosi tér. Mai formáját 1230 körül I. Vencel határozta meg. Itt található a Városháza, a világhírû Orlojjal, itt áll Tycho Brahe nyughelye, a Týn-templom, a barokk Szent Miklós-templom és a rokokó stílusú Goltz-Kinský-palota, mely ma gimnáziumként mûködik – ahova többek között Franz Kaffka is járt.
Az Óváros zegzugos, udvarokkal, átjárókkal tarkított utcarengetegében van a Boldog Ágnes-klastrom, a Betlehem-kápolna, ahol Husz János tanított és prédikált, valamint a szecessziós, Smetanáról elnevezett koncertteremnek helyet adó Obecni Dùm.
A városrész keleti végén álló Prášná Bránától, a Lõportoronytól indult egykor a koronázási menet, hogy aztán az Óvároson és az azt a Moldva túlparti negyedekkel összekötõ Károly-hídon áthaladva érje el a Hradzsint.
Az Óváros hangulata a színházaknak, éttermeknek, élénk éjszakai életének köszönhetõen is egyedülálló.
A Josefov
A Josefov a prágai óvároshoz szorosan kapcsolódó városrész, mely elsõsorban zsidó gyökereirõl ismert. Az addig Zsidóváros (idovské mìsto) nevet viselõ városrész 1850-ben vette fel a Josefov nevet II. József tiszteletére, aki türelmi rendeletében a zsidók helyzetét is rendezte. Az egykori városból mára mindössze hat zsinagóga, valamint a Zsidó temetõ maradt meg, s elhinni is nehéz, hogy a ma alig 2000 lakosú területen egykor 180 000 ember élt. A megmaradt zsinagógák és a hátborzongató hangulatú temetõ mellett megtekinthetõ Franz Kaffka szülõháza, az egykori Zsidó Tanácsháza, a Radnice, az Iparmûvészeti Múzeum és a Szent Ágnes-kolostor.
Az Újváros (Nové Mìsto)
A negyedet 1348-ban hozta létre IV. Károly cseh király, közigazgatásilag független településként, az Óvárostól délre. Központja évszázadok óta az Óvárost és Újvárost összekötõ Vencel tér, mely épületeinek építészeti egységén túl történelmi szerepérõl is híres. A teret a Nemzeti Múzeum palotaszerû épülettömbje zárja le. Jeles emléke még e városrésznek a Reprezentációs ház, a Nemzeti Színház és az Újvárosi Városháza. Figyelemre méltó modern alkotás Frank Gehry Fred and Ginger becenévvel illetett üvegpalotája a Moldva partján, Václav Havel egykori lakhelyének közelében.
Vyšehrad
Az Újvárostól délre található negyed egyes források szerint Prága legrégebbi alapítású része. A turisták körében különösen népszerû az innen nyíló kilátás miatt. A folyó felé meredeken leszakadó 42 méter magas dombon a legfontosabb és legismertebb építmény a vár és a monumentális Szent Péter és Pál- templom. Itt találhatjuk a legfontosabb nemzeti temetõt, ahol Smetana, Dvorak, Karel Capek, Jan Neruda és Mikolas Ales is nyugszik.
A Hrandzsin-negyed (Hradèany)
A Moldva bal partján található a tulajdonképpeni várnegyed. Területére a Mátyás- kapun keresztül juthatunk. Áthaladva az elnöki irodához érkezünk, mely reneszánsz és barokk képtárnak ad otthont. Az épület túloldalán található a város legjelentõsebb temploma, a reneszánsz harangtornyos gótikus Szent Vitus-székesegyház. A közeli Szent György-kolostor a cseh egyházi témájú festészet remekeit gyûjti össze. A királyi palota a cseh fejedelmek erõdítménye volt. A Lobkovic-palota a 17. században épült, ma a Nemzeti Múzeumnak ad otthont. Szemben áll a dupla fehér tornyú, román stílusú Szent György-bazilika. A Hrandzsin észak-keleti részén található a Daliborka-torony, mely egykor börtön volt.
A cseh fõváros leglátogatottabb utcája, az Aranymívesek utcája, ahol a 16. században épült házikókban tehetünk látogatást. E házikókban laktak késõbb Rudolf király alkimistái. A 22. számú házban élt Franz Kaffka.
A Kisoldal (Malá Strana)
A várból lesétálva könnyen eljuthatunk a Kisoldalra, mely az Óvárossal átellenben helyezkedik el. Ez Prága legromantikusabb városrésze. A középkorban nemesi és királyi paloták épültek ezen a területen, majd szép templomok és nagykövetségek jelentek meg. Mindig is a mûvészek, költõk, muzsikusok és különleges figurák kedvenc helye volt. A városrésznek sikerült megõriznie középkorias hangulatát, kevés az üzlet errefelé. A negyed egyúttal kormányzati központ is. Kisoldal Fõtere (Malostranske namesti) a negyed szive. A tér dísze a Szent Miklós-templom, a barokk templomépítészet remeke. Itt találhatõ a híres 100 éves "Malostranska kavarna" is. Innen nyílik a híres.cseh íróról, Jan Nerudáról elnevezett festõi Nerudova utca, mely tele van vendéglõkkel, kávézókkal, üzletekkel. A falakon található különleges jelek szolgáltak a megkülönböztetésre, még mielõtt elkezdték volna számozni az utcákat. A kisoldaltól nyugatra helyezkedik el a Petrin-domb, Prága hét dombjának legmagasabbika és legnevezetesebbike.
A Károly-híd
A felsorolás végére hagytuk Prága legfontosabb és legismertebb nevezetességét. Prága elsõ kõhídjának építését 1354-ben, maga IV. Károly német-római császár alapkõletételével kezdték és csaknem 50 évig tartott. Történetében a legnagyobb változást a 30 barokk szobor elhelyezése hozta a 18. század elején. A Károly-híd nevet viszont csak 1870-tõl használják. A 10 méter széles és 560 méter hosszú sétálóhídon gyakran tartanak rendezvényeket, a prágai szabadtéri kulturális élet egyik központja, vásárok, kiállítások állandó színhelye.
Bármerre is járunk Prágában, lépten-nyomon kiskocsmákba botlunk. A sör mindenütt nagyon jó és déltájban már fõzik az igazi cseh ételeket. A legjellegzetesebb cseh fogás a knédli sült hússal és párolt káposztával. Feltétlenül kóstoljuk meg a leghíresebb cseh aperitifet a Becherovkát is. A kiskocsmákban az emberek rendkívül közvetlenek, kedvesek, bárkivel szívesen szóba elegyednek. Ez is hozzátartozik Prága bájához.
