Szépsége, viszonylagos érintetlensége,
növény- és állatvilágának érdekessége
miatt jelentős részét tájvédelmi
körzetté
nyilvánították (hivatalos neve: Szentgyörgyvölgyi
tájvédelmi körzet). Azonban nemcsak természeti
kincsekben gazdag, néprajzi szempontból is egyedülálló
ez a vidék. Ember és táj ritkán tapasztalható harmóniában
fér meg itt egymás mellett. Az úgynevezett "szeres" elrendezésű falvak
megdöbbentő egységet alkotnak. Mivel a patakokkal, dombokkal
szabdalt felszínen nem férnének el hagyományos
falvak, ehelyett utacskákkal szőlőfürtszerűen összekapcsolt
néhány házból álló - kezdetben
vérrokonok lakta - szerek, házcsoportok alkotnak egy-egy
települést.
A vidék központja Őriszentpéter. Ez a nagyközség
köti össze a környező falvakat
és teremt kapcsolatot a két közeli megyeszékhellyel,
Szombathellyel és Zalaegerszeggel is. Jelzett turistautak indulnak
innen a szélrózsa minden irányába. A XIII.
századból származó római katolikus temploma
a legszebben fekvő és legnevezetesebb a magyarországi
román kori falusi építmények közül.
A községben helytörténeti gyűjtemény
is található.
Őriszentpétertől északnyugatra, alig hat kilométer
távolságra fekszik Szalafő, a legarchaikusabb őrségi
település. Nyolc, egymástól távol eső szerből áll,
amelyek közül legszebb a tréfás nevű Pityer-szer.
Központját több épületből
álló együttesként helyreállították és
múzeumszerűen mutatják be a látogatóknak:
kerített ház (a lakó és gazdasági épületek
négyszöge fogja közre az udvart), emeletes kástu
(kétszintes épület, amelyet kocsiszínnek illetve
kamrának használtak), zsúpos, kontyos lakóház és
természetesen a pajta.
Velemér gótikus stílusú egyhajós, homlokzati
tornyos falusi templommal büszkélkedhet, amely az egyik legszebb
példája a XIII. század második feléből
származó
egyházi építkezéseknek. Belsejét Aquila
János radkersburgi festő díszítette igen finom
alakos falfestményekkel 1378-ban. A művésznek a templomban
található
önarcképe egyike a legkorábbiaknak.
Magyarszombatfa népi fazekasművészetéről ismert
község. Egy gerencsér volt lakóházában
berendezett kis múzeumban, a Fazekas-házban ismerkedhetünk
meg az egykori kézművesek életmódjával, munkásságával.
A Pankaszon található 1730 körül épült, alul
széles, sátorszerű kiképzésű
fa harangláb, az ún. szoknyás harangláb egyike
a Dunántúl legszebb, legrégibb ilyen népi épitészeti
emlékeinek.
Akárcsak az Alpokban, az Őrségben is vannak dombok között
megbúvó tavacskák. Az egyik ilyen a Vadása-patak
felduzzasztásával alakult Vadása-tó, amelynek határában
Hegyhátszentjakab várja az odalátogatókat. Ez a falu
nagyon eltér a többi környékbelitől, lakói
nagy része ugyanis kőműves, aki mind maga
építette, szépítette a település
modern házait. A másik ilyen tó a Borostyán-tó
a festői falucska, Zalalövő határában.
Felsőszölnökről gyönyörű erdei út vezet
fel a szomszédos domb tetejére, ahol kellemes piknikezőhelyen
pihenhetünk három ország, Magyarország, Ausztria
és Szlovénia határán.
