Magyarországon, mint minden egykori és
mai arisztokratikus társadalomban, a hatalom birtokosai
vagyonukat számos módon fektették be. Ennek
egyik legidőtállóbb módja az építészet,
azon belül a kastélyépítészet.
Mivel a föl-desúr jelenlétét és
hatalmát elsősorban az ott álló kastélya
jellemezte, igyekezett minél pompásabb épületeket
emeltetni. Ennek számos gyönyörű pél-dája
maradt fenn országszerte. Az alábbi kis összeállításban
a Budapest környéki kastélyokból gyűjtöttünk össze
itt hármat.
GÖDÖLLŐ
Kezdjük
mindjárt a legnagyobbal és leghíresebbel,
a gödöllői Grassalkovich-kastéllyal.
Építési periódusa három szakaszra
osztható. Az első épület U alaprajzú
volt és három emeletes szárnyból állt.
Sarkát egy-egy négyzetes alaprajzú
karcsú torony díszítette, középrészén
rizalit épült. Udvari homlok-zatának szárnyrészein árkádok
futottak végig mindkét szinten. A második
szakaszban 1746-49 között ötszárnyúvá bővítették
az épületet, az új déli szárnyba
istálló, az északiba pedig a kastélytemplom
került. A szárnyvégekre itt is tornyokat állítottak.
A díszudvari tornyok felső része korábban árkádos
volt, ezeket most befalazták. A harmadik szakaszban, mely
1752-től 1759-ig tartott, az öt szárnyhoz további
hátranyúló szárnyakat csatoltak, a
déli olda-lon pedig egy gazdasági mellékudvart
hoztak létre. Itt kaptak helyet az istál-lók,
a kocsiszín és a szolgák lakrészei.
Ekkor épült a hatalmas pincerendszer is.
A kastély elrendezése stílusteremtővé vált
a magyar barokk kastélyépítészet-ben,
melyet Grassalkovich-stílusnak neveznek.
A kastélyhoz tipikus barokk franciakert tartozott. A parkban
narancsház, pavilonok, remetelakok és úgynevezett
lövöldeház is épült.
A belső pompáról legendák szóltak,
különösen a díszterem és az ún.
Mária Terézia szoba érdemel említést,
melyet a királynő látogatásának
tiszteletére
építettek, vörös márvánnyal
burkolva.
Az 1867-es kiegyezés után a kastély királyi
birtokká vált, ahol szívesen tar-tózkodott
a királyi család. Erzsébet királyné egy évben
több hónapot is eltöl-tött itt gyermekeivel és
akkora népszerűségre tett szert, hogy névnapja
igazi ünnep lett gödöllőiek számára.
A Monarchia széthullásával nagybányai
Horthy Miklós kormányzó rezidenciáját
rendezték be a kastélyban 1944-ig. Azév őszén
a visszavonuló német, majd az orosz csapatok rendezkedtek
be a kastélyban. A belső berendezés szinte teljesen
eltűnt, vagy elpusztult, az épület aknatalálatot
kapott. Hosszú hányattatás után végre
1986-ban el-kezdték felújítani, és
1996 óta várja évi több százezer
látogatóját Királyi Kastélymúzeumként.
RÁCKEVE
Második
utunk Ráckevére vezet, az ottani csodaszép
kastélyba. A földszintes, középrészén
emeletes kastély középpontja a nyolcszögletű,
sarkain homorú, kupolával fedett emeletes díszterem
A sarokrizalitokkal keskeny épü-letszárnyak
kötik össze, a homlokzat 13 tengelyes. Az utcai homlokzaton
háromnyílású, kocsiaaláhajtós
előcsarnok húzódik, tetején Mars és
Minerva szobrával. A négyzetes udvar később épült,
földszintes gazdasági mellék-szárnyak
fogják közre.
Savoyai Jenő herceg, a török hódoltságnak
véget vető zentai csata hőse, 1698-ban vásárolta
meg a csepeli birtokot és vele Ráckevét és
hamarosan neki is fogott egy nagyszabású kastély
terveztetéséhez és kivitelezéséhez.
Az építész Johann Lucas von Hildebrandt, aki
olasz mesterek tanítványa volt, e korai művével
az első olyan magyar barokk kastélyt alkotta meg, amely
már egyáltalán nem a támadók
elleni védekezésre volt berendezkedve, hanem pihenőhelyül
szolgált. Az építkezést az a Mayerhoffer
András vezette, aki a gödöllői kastélyt
is tervezte, remekül valósítva meg az olasz és
francia mesterek hatásait mutató terveket. Savoyai érdekes
módon bokros teendői miatt végül soha nem
tartózkodott ebben a gyönyörű környezetben.
A herceg halála után a birtok és a kastély
a Habsburg-ház tulajdonába került. Előbb
III. Károly özvegye, Erzsébet használta,
majd leánya, Mária Terézia tartotta fenn magának.
A XIX. század második felében a kastélyt
gazdasági célokra átalakították,
amely majdnem végzetes károsodásokat okozott
az épületben. A kastély helyreállítására
ugyan történtek próbálkozások,
de ezek a II. világháború miatt kudarcba fulladtak.
1945 után a kastély
állapota tovább romlott. A 80-as években végül
felújították, szobák, étterem
rendezvénytermek kaptak benne helyet.
FÓT
Végezetül
látogassunk el Fótra, a Magyarország egyik
legrégibb családjának, a Károlyiaknak
egykori birtokára. A kastély sorsa majdnem annyira
hányattatott, mint egykori gazdáié. A köznemesből
lett gróf Fekete György, korának híres
jogásza
építtette a XVIII. században azt a kisebb
kúriát, amely a mai kastély magját
képezi. A Későbbi tulajdonosa Károlyi
István gróf először 1811-ben, majd 1823-27
között építtette át és bővíttette,
végül 1832-ben oldalszárnyakkal toldotta meg,
ekkor került az oszlopos portikusz is a főhomlokzatra.
A század közepén Ybl Miklós (a magyar
parlament tervezője) alakította át klasszicista és
romantikus stílusban. A kastélyt övező 300
holdas angolpark 1836-ban készült el.
A Károlyi családnak a II. világháború alatt
el kellett menekülnie Magyarországról. 1957
novemberében alakult meg az államosított kastélyban
a gyermekváros, mely Európa egyik legnagyobb gyermekvédelmi
intézménye lett. 1989 után azonban a családszerű nevelés
elvének térhódításával
a gyerekek folyamatosan kiköltöztek a kastélyból.
Jelenleg főként kulturális célokat szolgál.
RÁCKEVE