Gyõr - A nyugat kapujában

Bécs és Budapest között félúton, három folyó találkozásánál, fontos közutak metszéspontjában található Gyõr. A kelták Arrabona néven említik, járták földjét rómaiak, hunok, gótok; az avarok árokkal, sáncokkal vették körül, aztán frank és szláv törzsek birtoka lett, végül a magyaroké. Az államalapítás idején ispánsági és püspöki székhely, a török idõkben jelentõs végvár, Európa bástyája. Mária Terézia 1743-ban emeli szabad királyi várossá. A település történelmi emlékekben, legendákban és mûvészeti kincsekben egyaránt kiemelkedõen gazdag. A magyar városok között harmadik, ahol a legtöbb mûemlék õrzi a múlt szellemét. Barokk címerének egyik felében Szent István vértanú, a város patrónusa látható, a másik rész a történeti szerepet szimbolizálja a folyók hullámvonalaival és a várral. A település a 16-17. században Bécs kapuja, kézmûipari, kereskedelmi központ. A múlt század fordulója hozta a legnagyobb változásokat a város életében: egyik központja lett a magyar jármû- és gépgyártásnak, a textiliparnak, az élelmiszer-feldolgozásnak. Ma a világ minden részén ismerõsek a gyõri márkanevek: Rába Magyar Vagon- és Gépgyár, Gardénia Csipkefüggönygyár, Graboplast, Gyõri Keksz.

Kezdhetjük sétánkat a régi erõdítmény Sforza-bástyájától, esetleg a múzeumi kõtártól. A város leghangulatosabb tere a Bécsi kapu tér, legszebb háza az Ott családé volt. Minden oldalról lebilincselõ látványt nyújt a korai barokk stílusú karmelita templom és az egykori kolostor. Gyõr barokk díszeit a 18. században nyerte, de a Püspökvár lakótornya például az 1200-as esztendõk közepérõl való. A vár mellett a legjelentõsebb épület a bazilika, a Könnyezõ Madonna néven emlegetett, ír földrõl való, híres kegyképet õrzik, amely a legenda szerint háromszáz éve, 1697. március 17-én éppen Patrik, Írország védõszentjének ünnepén vérrel verejtékezett. A középkori magyar ötvösmûvészet remeke, Szent László ereklyetartó mellszobra a gótikus Héderváry-kápolna legfõbb kincse. Ugyancsak a kápolnában van a vértanú püspök, Apor Vilmos márványkoporsója. Az Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár: termeiben, vitrinjeiben gyönyörû ipar-mûvészeti tárgyak találhatók: kelyhek, mécsesek, miseruhák, könyv- és térkép-ritkaságok. Elragadó látványt, festõi részleteket kínálnak a gyõri folyópartok - a várost a vizek mentén szövi, öleli át a természet és a zene; útba ejthetõk csónakházak, hidak, parkok. A sétateret, az új zenepavilont a Rába két ága fogja közre. A városban nyüzsög a piac, jelentõs vásárok színhelye a Dunakapu tér. Gyõr találkozási pont, kommunikációs centrum. Egy nemzetközi felmérés szerint Közép-Kelet-Európában ezt a térséget tartják legvonzóbbnak a befektetõk. Ide települt többek közt az Audi, az Amoco, az United Biscuits, a Philips, és további befektetõket vár az ipari park. Bécs-Pozsony-Gyõr arany háromszögében a városatyák gazdasági együttmûködést, idegenforgalmi fejlesztést, a kulturális kínálat színesítését tartják fontosnak. Az itt élõk és az évrõl évre visszatérõ turisták, az üzleti úton lévõ utazók a tanúi: az egyre szépülõ Gyõr méltán a térség központja.