Az Európa Kulturális Fővárosa címet minden évben két európai nagyváros viselheti egy éven keresztül. Kiváló lehetőség ez arra, hogy az érintett városok megújítsák, fejlesszék és bemutassák kulturális életüket, és ismertté tegyék magukat Európa-szerte.
Ebben az évben történik először, hogy nem egy város, hanem egy egész „nagyrégió” nyeri el a megtisztelő címet. Luxembourg városa már volt egyszer kulturális főváros 1995-ben, ezúttal azonban az egész ország, valamint a szomszédos régiók: a Rajna-Pfalz és Saar-vidék német szövetségi tartományok, a franciaországi Lotaringia megye és a belgiumi Vallónia osztozik a címen. A másik főváros a romániai Nagyszeben lett, amivel a frissen az Unióhoz csatlakozott Románia igazán a figyelem középpontjába kerülhet.
Az ötlet Luxemburgból érkezett, ami nem meglepő, hiszen az erdélyi szászok luxemburgi telepesek utódainak tartják magukat, a két népcsoport nyelvjárása is nagyon hasonló. De Luxemburg azzal is hozzájárult a program sikeréhez, hogy felújította Nagyszeben egyik régi épületét. A Luxemburg-ház ma már készen áll, és a kulturális programok egyik fő színhelye lesz.
A két város ill. régió megválasztása a lehető legszebb példája a multikultúrális sajátosságnak, hiszen az ezeréves múltra visszatekintő egykori szász Nagyszebenben/Sibiu (németül Hermannstadt) ma is jelentős német, magyar, cigány, szlovák és ukrán kisebbség él. A luxemburgi nagyrégió ezerarcúságához pedig nem is férhet kétség. Az egység jelképeként
Luxemburgot 30 közös program köti össze 2007-ben Nagyszebennel.
A határokon átívelő "nagyrégiót" a kulturális évben 450 projekt és 5 ezer közös rendezvény köti össze, míg Nagyszeben közel 1000 programmal várja látogatóit. Az eseménysorozat tiszteletére Nagyszeben csodálatos műemlék-belvárosa teljesen újjáépült, valamint korszerűsítették Nagyszeben repülőterét, és felújították a városi tömegközlekedést is. A román reformáció egyik bölcsőjének sokarcúságára jellemző, hogy a város polgármestere, Klaus Johannis német nemzetiségű, a város főépítésze, Guttmann Szabolcs pedig magyar.
A romániai rendezvénysorozaton szinte az összes művészeti ág jeles európai képviselői megjelennek. Az irodalmárok közül például egymásnak adják a kilincset a kiválóságok: Esterházy Péter, az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre, vagy a francia Michel Houellebecq is elmegy idén Nagyszebenbe. A Nagyszebenbe látogatók igazi közös európai-román alkotásokban is gyönyörködhetnek, így például Franz Koglmann bécsi trombitaművész és zenekara előad egy darabot, amelynek zenéjét Haydn 27-dik, úgynevezett nagyszebeni szimfóniája (Hermannstädter Symphonie), szövegét pedig a franciául író filozófus és író Emil Cioran munkássága ihlette.
