?A vadászat vadűzés és erdőzúgás.
De több erdőzúgás."
Széchenyi Zsigmond
A vadászat története egyidős az emberiséggel. Mélyen az emberbe (a férfiakba) kódolt ösztön, hogy vadászni muszáj! Ma már elsősorban nem a megélhetésért vadásznak, inkább egyfajta életforma, sport, szabadidős tevékenység. Ma már a vad elejtésénél is fontosabb, hogy egészséges, kellemes természeti környezetben tölthessék a vadászatra szánt időt.
A közvélekedéssel ellentétben a vadászok nem szórakozásból öldökölnek, hanem aktív természetvédők. Télen és kora tavasszal gondoskodnak a vadállományról és a vadfajok élőhelyéről, az élőhely-fejlesztések pedig nem csak a vadállománynak, hanem a védett állatoknak is jót tesznek. Közép-Kelet-Európa erdős vidékei, érintetlen területei rendkívüli módon kedveznek a vadászatnak, és messze földről csábítják Diana istennő kegyeltjeit.
Magyarország
Magyarországon a vadászatra alkalmas területek aránya 88%, szívesen látogatnak ide a külföldi, elsősorban német, osztrák és olasz vadászok, hogy a gazdag fogással kecsegtető állományból ők is kivegyék a részüket.
Budapest környékén található a Pilisi parkerdő. Legnemesebb, sokfelé előforduló vadja a gímszarvas, a legelterjedtebb azonban kétség kívül az őz. A másik, nagyon népes állománnyal rendelkező vad a vaddisznó.
Magyarország szívében, a Duna közelében található a Gemenci erdő, melynek világszerte ismert a gímszarvas állománya. Egyedülálló, különleges élmény a gemenci bőgő szarvasbika vadászata. A szarvasállomány kiválóságát két világrekord trófea is bizonyítja: Szálka 1891, Karapancsa 1986. A terület jól szervezett, nagyterítékű vaddisznóhajtásai jól ismertek az idelátogató törzsvendég vadászok körében.
A tavasz egyik slágere a szalonka - bár az apróvadak közé sorolható, kecsessége és Magyarországon gyakorolt vadászatának különlegessége miatt "nagyvad"-nak kijáró megbecsüléssel bír.
Korlátozás nélkül vadászható apróvadak: szalonka, fácán, böjti réce, szalonka
Nagyobb testűek: róka, pézsmapocok, vaddisznó (kan, süldő, malac)
Nagyvadak: őzbak: ápr. 15-szept. 30.
Őz, szarvas stb. Szept.okt végétől jan/febr. végéig
Románia
Románia ma is jelentős vadállománnyal büszkélkedhet, igaz, a vadlétszám már csökkenőben és a vadállomány is megfiatalodóban. A barna medvék, öreg kanok, 10 kg-nál nagyobb agancsú szarvasbikák és aranyérmes őzbakok egyre ritkábbak. Mégis nagy a romániai és külföldi érdeklődés a vadászat iránt. Hargita megyében Székelyudvarhely környékén található Románia - Erdély legendás hírű vadász-területe. Erdély minden vadásznak felejthetetlen vadász élményeket jelent az erdők és hegyek szívében. A 110.000 ha területen, amelyből 32.000 ha erdő, még mindig természetes élőhelyén látható a barnamedve, hiúz, farkas, gímszarvas, siketfajd, őz, vaddisznó és sok más apró vad.
Szlovákia
A szlovák vadászterületek jó karban vannak, és az ország még ma is olyan vadászható állatfajokkal büszkélkedhet, melyek Európa többi országában nem lelhetők fel. A vadászterületek összesen kb. 4,4 millió hektárt tesznek ki. Lehet itt vadászni szarvasra, őzre vagy vaddisznóra, és a Nagy-Fátrában vagy az Alacsony-Tátrában nem számít ritkaságnak a nagy ragadozókkal - medvével és farkassal - való találkozás sem. A medvék tavaszi és őszi kilövését Szlovákiában engedélyezte a Környezetvédelmi Minisztérium. Őz gyakorlatilag Szlovákia egész területén található, de nagyon közkedvelt vadászterületnek számít a Záhorie. Gazdag vaddisznóállomány van Rimaszombat (Rimavská Sobota), Losonc (Lučenec), Léva (Levice) és Nagykürtös (Veµký Krtíą) környékén.
Csehország
Csehország leghíresebb vadászterülete a lányi vadászterület. Az erdő-felügyelőség székhelye 40 km-re, nyugatra fekszik Prágától, Lány helységben. Dombos terep, kiterjedt erdőkkel, patakokkal, halastavakkal szabdalva, sok ritka növény és állatfaj található meg itt. A területen évente kb. 80 db trófeás vad (gímbika, dámbika, szikaszarvas bika, őzbak és muflonkos), és 400 db tarvad kerül terítékre. A szikaszarvas állomány kiváló, érmes bikák elejtésére is nagy eséllyel készülhet a vadász. A vadászterület összesen 2.800 hektár, erdők, mezők és mezőgazdasági területektől körülvett bekerített résszel is rendelkezik.
Ausztria
Ausztria jellemző vadjai az Alpok állatvilágából kerülnek ki. A leggyakoribb prédák a kőszáli kecskék, zergék, mormoták és a nyírfajdok. Az alpesi kőszáli kecske vadászata egy igazi hegyi vadászat és manapság kivételes szerencse, ha valaki erre a vadra vadászhat. A kilövési lehetőségek csekély száma miatt nem ritka, hogy 2-3 évet kell várnia a vállalkozó kedvű vadásznak. A zergevadászat általában cserkelve történik, de lehetőség van lesről is vadászni. A vadászat időszaka: július 16. és december 15. között van. A mormotavadászat a klasszikus cserkeléses vadászathoz tartozik és általában a napsütötte délelőtti vagy kora délutáni órákban jellemző. A vadászat időszaka: augusztus 16. és október 15. között. Igazi csemege, ha valaki nyírfajdra vadászhat az osztrák Alpokban. A vadászat időszaka: május 1. és június 15. között van, a dürgés időszakában.
Közép-Európa népeinek konyhája a vadételek elkészítésének rendkívüli változatoságát kínálja, érdemes annak megismerésében is elmélyedni.
