Egy közkeletű vélekedés szerint alkoholt - kis túlzással - gyakorlatilag bármiből elő lehet állítani. Nem mindegy azonban, hogy miből és milyet. Pálinkát például csak egészséges, érett, magas cukortartalmú gyümölcsből nyert 100%-os gyümölcspárlatból lehet készíteni. Leggyakoribb alapanyaga a szilva, a körte, az alma, a kajszi, a cseresznye, a szőlőtörköly és az eper, de a lehetőségek tárháza kiapadhatatlan. Bár a pálinka őshazája a Kárpát-medence északi részén van (a pálinka szó is szláv eredetű), az Európai Uniós jogszabályoknak megfelelően a pálinka szót csak Magyarország és 4 osztrák tartomány használhatja.
A magyar gasztronómiában sok évszázados hagyományra tekint vissza a pálinka kultúrája, készítését és fogyasztását "pálinka" néven már több mint 500 éve követhetjük nyomon.
A pálinkafogyasztás olyan fontos része a magyar tradíciónak, hogy saját napot is szenteltek neki, mégpedig Szt. Miklós napját, december 6-át. Ezen a napon választják meg az év pálinkafőző mesterét.
Magyarországon évente mintegy negyven főzde 1,2 - 1,5 millió liter saját márkás pálinkát állít elő kereskedelmi célra. Korábban kevés gondot fordítottak az alapgyümölcs minőségére, inkább a mennyiség, mint a minőség számított. Ma éppen fordítva, a legszebb és legoptimálisabb időben szedett gyümölcsökből készülnek az igazi, valóban minőségi párlatok. Szigorú előírások léptek életbe, így az eredetmegjelöléssel készült pálinkáknál pontosan meghatározzák a gyümölcsfajta nevét, származási helyét, melyet származási bizonyítvánnyal igazolni is kell. A legnevesebb készítők egybehangzóan vallják, hogy a magyar pálinka - akárcsak a régi időkben - nem a lerészegedés itala, hanem a kifinomult táplálkozási kultúra, az életmód, a társasági élet része. Előállítása pedig egyenesen művészet: megteremtéséhez számos feltétel együttes megléte szükséges, ez teszi oly becses kinccsé. Két fontos tényezője, hogy kiváló minőségű magyar gyümölcsből készül, és nem tartalmaz hozzáadott cukrot, adalékanyagot, vagy mesterséges színezőanyagot.
Egy nemrégiben közzétett közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 38%-a úgy gondolja, hogy a pálinka mértékletes fogyasztása jót tesz az egészségének, 28 százaléka pedig még a fogfájás, gyomorfájás és torokfájás csillapítására is alkalmasnak találja.
A pálinka fogyasztható étkezés előtt aperitifként és étkezés után, digestiv italként is, de bármilyen alkalommal élvezetes. Ajánlott szobahőmérsékleten fogyasztani, mert a benne rejlő zamatok, illatanyagok és az érleltség íze akkor teljesedik ki igazán.
Sokat megtudhatunk a pálinka rejtelmeiről, ha felkeressük a jeles magyar pálinkafőző manufaktúrákat, a korszerű üzemeket, sőt a hangulatos pálinka fesztiválokat is.
PÁLINKAFESZTIVÁLOK
2009. április 17-18-19. Nemzetközi Kisüsti Pálinka Fesztivál, Kiállítás és Vásár, Gyula
2009. május 7-10. Budapesti Pálinka Fesztivál, Budapest - Városháza Park
2009. szeptember 12. Pálinkafesztivál, Szeged
2009. október 9-10. Pálinka és kolbászfesztivál, Budai Vár
Pálinkás kisokos
Kisüsti pálinka: legfeljebb 1000 liter űrtartalmú, rézfelületet is tartalmazó lepárló berendezésben, legalább kétszeri szakaszos lepárlással készül.
Érlelt pálinka: legalább hat hónapig 1000 liternél kisebb, vagy min.12 hónapig 1000 literes vagy nagyobb fahordóban érleltek.
Ópálinka: min. egy évig 1000 liternél kisebb, vagy min két évig 1000 literes vagy nagyobb fahordóban érleltek.
Gyümölcságyon érlelt pálinka vagy ágyaspálinka: a gyümölccsel együtt érlelik legalább három hónapig. A gyümölcságy lehet a párlat fajtájával azonos, vagy eltérő/többfajta gyümölcs. 100 liter pálinkához min. tíz kg. érett, jó minőségű gyümölcsöt kell felhasználni.
Törkölypálinka: a szőlő feldolgozásakor a préselés után visszamaradó részek - kocsány, héj, mag - szolgálnak alapanyagul. Az édes törköly a legalkalmasabb.
Kosher pálinka: az előzőkhöz képest abban tér el, hogy a gyártás egész folyamatát szigorú tisztasági ellenőrzésnek - kosheritásnak - vetik alá.
