2005 - december

Bortúrák Budapesten és környékén

Magyarország huszonkét történelmi borvidékén évente összesen 4,2 millió hektoliter bort készítenek. Világhírű a Tokaji bor, amelyet XIV. Lajos, a Napkirály annyira szeretett, hogy a “Királyok bora, a borok királya“ megtisztelő névvel illetett. Híresek továbbá a Balaton vidéki borok, a testes Villány-Siklósi és az egri borok, köztük az Egri Bikavér. Ezeket a borokat, valamint más, ugyancsak jó nevű és kedvelt borokat Budapesten is meg lehet kóstolni. Összeállításunkban budapesti és környéki bortúrákat ajánlunk.
  Budapesten nincsenek ugyan hegyoldalakat beborító szőlőskertek, amelyek például a Tokajihoz hasonló, világszerte keresett bort adnak, a borbarátoknak mégsem kell csalódniuk. A magyar fővárosban az ország összes borvidékének terméke megkóstolható, minden, a borozáshoz és a borkultúrához tartozó kellék beszerezhető. A nemzetközi élvonalba tartozó külföldi borok ugyancsak képviseltetik magukat az egyre másra nyíló borüzletek és kóstolóhelyek kínálatában. Ki sem kell tennie a lábát a belvárosból annak, aki meg akar győződni arról, hogy a minőségi magyar borok nemzetközi összehasonlításban is megállják a helyüket. A borszaküzletekben a magyar élvonal mellett muzeális borokat, pálinkákat, pezsgőket, szarvasgombát, karaffokat és egyedi borospoharakat árusítanak, sőt, helyenként egyedi boroscímkék készítésére is van lehetőség.

Hol kóstoljunk?

A Budapesti Bortársaság (I. kerület, Batthyány utca 59.) szombatonként 14 és 17 óra között ingyenes borkóstolásra várja az érdeklődőket. A Demijohn (II. kerület, Margit utca 27.) egyben borszaküzlet és kedvelt kóstolóhely is, akárcsak a La Boutique des Vins (V. kerület, József Attila utca 12.), a Borház (VI. kerület, Jókai tér 7.) és a Le Sommelier (V. kerület, Régiposta utca 14.). A Magyar Borok Házában (I. kerület, Szentháromság tér 6.) a huszonkét történelmi magyar borvidék mintegy 450 féle minőségi borát mutatja be. A több száz méteres pincesoron sétálók kóstolócsészét kapnak és szabadon kóstolhatnak 70-80 féle bort. A Prés Ház Borkereskedés és Múzeum (V. kerület, Váci utca 10.) háromszáznál is több minőségi bort és ingyenes kóstolót ajánl. A Városligetben, a Vajdahunyad várában található Történelmi Borok Háza a magyar bortermelés múltját és jelenét mutatja be. A Borkollégiumban (Pasaréti út 14.) alap-, közép- és felsőfokú borkóstolói tanfolyamon lehet részt venni. Budafokon, az 1882-ben itt megalapított Törley gyárban a pezsgőkészítés rejtelmeibe tekinthetnek bele az érdeklődők. A hatalmas, mintegy száz kilométer hosszú pincerendszerben idegenvezető kalauzolja a vendéget, akit a túra végén kóstolás vár.

Kirándulások a környék borvidékeire

Az Etyek-Budai borvidék

Az 1480 hektárnyi területen elterülő borvidék klímája lehetővé teszi a korai szürettel a kiváló pezsgőalap-borok, valamint a késői szürettel a minőségi borok készítését. A budai területen már az Árpád-házi királyok idejében virágzott a szőlőtermesztés, amely az itt élők megélhetésének fő forrása volt. Az itt letelepülő szerbeknek köszönhetően az 1600-as évek után főleg vörösbort készítettek. A borvidék Európa-hírű bora a Buda-Sashegyi Kadarka, amelyet fekete kadarkából készítettek. A terület fejlődésében fontos szerepet játszott a kiváló szállítási lehetőséget jelentő Duna, amely mellett nagy kiterjedésű pincék épültek. Ezek többsége ma is működik. Etyek a 19. század közepén szerzett hírnevet magának a Vál-völgyi szőlészetek boraival. Pákozdon, Sukorón, Nadapon és a velencei szőlőhegyeken jó minőségű fehérbort termelnek a mai napig, valamint a 19. század végén erről a területről származott a Törley-család híres pezsgőinek alapanyagául szolgáló fehér bor is. A borvidék hagyományos szőlőfajtái a kadarka, a dinkák, a gohér, a rakszőlő és a hárslevelű. Jelenleg a legfontosabb fajták közé a chardonnay, az olaszrizling és a zöld veltelini tartozik. A borvidék termésének jelentős része ma is a pezsgőgyártás alapanyagául szolgál. Az Etyeki körzetből e mellett üdítő savtartalmú, illatos, reduktív bor is a piacra kerül.

A Pannonhalmi borvidék

A 618 hektárnyi területen elterülő borvidék az egyik legrégebbi Magyarországon, ahol az már 1000 körül szőlőt termeltek és bort szűrtek a Bencés Főapátság uradalmaiban, a Szent Márton hegyen. A borvidéken szinte kizárólag a fehérborszőlő-fajtákkal foglalkoznak. A legelterjedtebb fajták közé tartozik az olaszrizling, a rizlingszilváni, a rajnai rizling és a tramini. Pannonhalmán a korábbi évtizedekben testes, oxidatív típusú borokat készítettek, újabban friss, illat- és zamatanyagokban gazdag reduktív borok a jellemzőek.

A Móri borvidék

A majd’ 800 hektárnyi terület déli, délnyugati hegyoldalain még a rómaiak alapozták meg a szőlőtermesztést, amit az utánuk érkező avarok folytattak. A magyar honfoglaláskor már lakott település volt a mai Mór helyén, ahol - a 14. századból származó iratok tanúsága szerint – már fejlett szőlőtermesztés alakult ki. A kódexek tanúsága szerint annyi bor termett, hogy az itt élők inkább ezt itták, mint a vizet, aminek egyébként is szűkén voltak. A török hódoltság véget vetett a virágzó szőlőkultúrának. A gazdálkodás csak a 18. században indult újra, német telepeseknek és a környék legjobb szőlőművelőivé lett kapucinusoknak köszönhetően. Jelenleg csak fehérbort termelnek a Móri borvidéken, amelyet régebben az ezerjó hazájának neveztek. Az ezerjó azonban sok szempontból (fagyérzékenység, minőségromlás stb.) nem alkalmas magasművelésre, ezért a borvidéken nagyobb részarányban telepítettek más fajtákat is: leánykát, zöld veltelinit, irsai olivért és chardonnayt. A móri borok kellemes illatúak, testesek, tüzesek.